Mahászatipatthána szutta (Az éberség megalapozásáról szóló nagy tanítóbeszéd) A helyes éberség

D. 22./ii.290-315. Mahászatipatthána szutta (Az éberség megalapozásáról szóló nagy tanítóbeszéd)

Így hallottam. Egyszer a Magasztos Kuruföldön élt, a kuruk egyik városa, Kammászadhamma közelében. Ott így szólította meg a szerzeteseket:

-          Szerzetesek.

-          Tiszteletreméltó úr! – válaszoltak ők. A Magasztos ezt mondta:

-          Szerzetesek, ez az egyenes út, amely a lények megtisztulásához, a bánat és siránkozás meghaladásához, a nyomorúság és szomorúság eltűnéséhez, a helyes út megleléséhez, a nibbána megtapasztalásához vezet – nevezetesen az éberség négy megalapozása.

-          Mi ez a négy? Szerzetesek, e tanítás szerint a szerzetes a testet testként szemlélve él, igyekvőn, tudatosan és éberen, félretéve a világ iránt érzett mohóságot és szomorúságot. Az érzéseket érzésekként szemlélve él, szorgosan, tudatosan és éberen, félretéve a világ iránt érzett mohóságot és szomorúságot. A tudatot tudatként szemlélve él, szorgosan, tudatosan és éberen, félretéve a világ iránt érzett mohóságot és szomorúságot. A dhammákat dhammákként szemlélve él, szorgosan, tudatosan és éberen, félretéve a világ iránt érzett mohóságot és szomorúságot.

(Szemlélődés a test felett)

(1. A légzés tudatossága)

-          Szerzetesek, és hogyan él a szerzetes a testet testként szemlélve? E tanítás szerint a szerzetes kimegy az erdőbe, egy fa tövébe, vagy egy üres kunyhóba, leül, lábait keresztbe téve, testét kiegyenesítve, és éberségét tárgyára szegezi. Éberen lélegzik be, éberen lélegzik ki. Hosszan belélegezvén megérti: hosszan lélegzem be, hosszan kilélegezvén megérti: hosszan lélegzem ki. Röviden belélegezvén megérti: röviden lélegzem be, röviden kilélegezvén megérti: röviden lélegzem ki. Az egész testet megtapasztalva lélegzem be - így gyakorol, az egész testet megtapasztalva lélegzem ki - így gyakorol. A testi késztetéseket elnyugtatva lélegzem be – így gyakorol, a testi késztetéseket elnyugtatva lélegzem ki – így gyakorol. Amint egy hozzáértő esztergályos vagy az inasa hosszan húzván megérti, „hosszan húzok”, vagy röviden húzván megérti, „röviden húzok”, éppen úgy a szerzetes hosszan belélegezvén megérti, „hosszan lélegzem be”, hosszan kilélegezvén megérti, „hosszan lélegzem ki”. Röviden belélegezvén megérti, „röviden lélegzem be”, röviden kilélegezvén megérti, „röviden lélegzem ki”. Az egész testet megtapasztalva lélegzem be - így gyakorol, az egész testet megtapasztalva lélegzem ki - így gyakorol. A testi késztetéseket elnyugtatva lélegzem be – így gyakorol, a testi késztetéseket elnyugtatva lélegzem ki – így gyakorol.

(Tisztánlátás-refrén)

-          Ily módon él a testet testként szemlélve belül, vagy a testet testként szemlélve kívül, vagy a testet testként szemlélve belül és kívül. Vagy a testben keletkező természetét, vagy a testben elmúló természetét szemlélve, vagy a testben keletkező és elmúló természetét szemlélve él. Vagy a megismeréshez és éberséghez szükséges mértékben megalapozódik benne annak éber tudása, hogy „van test”. Szabadon él, semmihez sem kötődve a világon. Hát ily módon él a szerzetes a testet testként szemlélve.

(2. A négy testhelyzet)

-          Valamint szerzetesek, járván a szerzetes megérti: járok, állván megérti: állok, ülvén megérti: ülök, fekvén megérti: fekszem. Amilyen helyzetben van a teste, úgy érti meg.

(Tisztánlátás-refrén)

-          Ily módon él a testet testként szemlélve belül, vagy a testet testként szemlélve kívül, vagy a testet testként szemlélve belül és kívül. Vagy a testben keletkező természetét szemlélve, vagy a testben elmúló természetét szemlélve, vagy a testben keletkező és elmúló természetét szemlélve él. Vagy a megismeréshez és éberséghez szükséges mértékben megalapozódik benne annak éber tudása, hogy „van test”. Szabadon él, semmihez sem kötődve a világon. Hát ily módon él a szerzetes a testet testként szemlélve.

(3. Éber tudatosság – minden testhelyzetben)

-          Valamint szerzetesek, a szerzetes körültekintően cselekszik, amikor elmegy és visszajön, amikor maga elé tekint és körültekint, amikor tagjait kinyújtja és behajlítja, amikor ruháját, köpenyét viseli és alamizsnáscsészéjét hordozza, amikor eszik, iszik, rág és ízlel, amikor székletet és vizeletet ürít, amikor jár, áll, ül, alszik, ébren van, beszél és hallgat.

(Tisztánlátás-refrén)

-          Ily módon él a testet testként szemlélve belül, vagy a testet testként szemlélve kívül, vagy a testet testként szemlélve belül és kívül. Vagy a testben keletkező természetét szemlélve, vagy a testben elmúló természetét szemlélve, vagy a testben keletkező és elmúló természetét szemlélve él. Vagy a megismeréshez és éberséghez szükséges mértékben megalapozódik benne annak éber tudása, hogy „van test”. Szabadon él, semmihez sem kötődve a világon. Hát ily módon él a szerzetes a testet testként szemlélve.

(4. Tisztátalanság – a test részei)

-          Valamint szerzetesek, a szerzetes végigtekint e bőrrel borított, sokféle tisztátalansággal teli testen, a talpától felfelé és a feje tetejétől lefelé, ily módon: E testet haj, szőr, köröm, fog, bőr, hús, izom, csont, csontvelő, vese, szív, máj, rekeszizom, lép, tüdő, vastagbél, vékonybél, gyomor(tartalom), ürülék, epe, nyál, genny, vér, veríték, zsír, könny, háj, köpet, takony, ízületi folyadék, vizelet alkotja. Mintha lenne egy két végén nyitott tömlő, tele sokféle maggal, mint a hegyi rizs, vörös rizs, bab, borsó, köles és fehér rizs, és egy éles látású ember kinyitná azt és végignézné, ily módon: Ez hegyi rizs, ez vörös rizs, ez bab, ez borsó, ez köles, ez hántolt rizs. Éppen úgy a szerzetes végigtekint e bőrrel borított, sokféle tisztátalansággal teli testen, a talpától felfelé és a feje tetejétől lefelé, ily módon: E testet haj, szőr, köröm, fog, bőr, hús, izom, csont, csontvelő, vese, szív, máj, rekeszizom, lép, tüdő, vastagbél, vékonybél, gyomor(tartalom), ürülék, epe, nyál, genny, vér, veríték, zsír, könny, háj, köpet, takony, ízületi folyadék, vizelet alkotja.

(Tisztánlátás-refrén)

-          Ily módon él a testet testként szemlélve belül, vagy a testet testként szemlélve kívül, vagy a testet testként szemlélve belül és kívül. Vagy a testben keletkező természetét szemlélve, vagy a testben elmúló természetét szemlélve, vagy a testben keletkező és elmúló természetét szemlélve él. Vagy a megismeréshez és éberséghez szükséges mértékben megalapozódik benne annak éber tudása, hogy „van test”. Szabadon él, semmihez sem kötődve a világon. Hát ily módon él a szerzetes a testet testként szemlélve.

(5. Elemek)

-          Valamint szerzetesek, a szerzetes úgy tekint végig e testen, bárhol legyen, bárhogyan helyezkedjék el, mint ami elemekből áll, ily módon: E testet föld-, víz-, tűz-, szél elem alkotja. Mintha egy hozzáértő mészáros vagy az inasa levágott volna egy tehenet, és azt darabokra vágva leült volna a keresztútnál, a szerzetes éppen úgy tekint végig e testen, bárhol legyen, bárhogyan helyezkedjék el, mint ami elemekből áll, ily módon: E testet föld-, víz-, tűz-, szél elem alkotja.

-          (Tisztánlátás-refrén)

-          Ily módon él a testet testként szemlélve belül, vagy a testet testként szemlélve kívül, vagy a testet testként szemlélve belül és kívül. Vagy a testben keletkező természetét szemlélve, vagy a testben elmúló természetét szemlélve, vagy a testben keletkező és elmúló természetét szemlélve él. Vagy a megismeréshez és éberséghez szükséges mértékben megalapozódik benne annak éber tudása, hogy „van test”. Szabadon él, semmihez sem kötődve a világon. Hát ily módon él a szerzetes a testet testként szemlélve.

(6.1. Az első temetői szemlélődés)

-          Valamint szerzetesek, mintha látott volna egy halottégető helyen félrelökött tetemet, egy, két vagy három napja holtat, amely felpuffadt, hamuszínű és nedvedző, és a szerzetes összehasonlítja azt e testtel, ily módon: Ez a test is ilyenfajta, ilyenné válik, e sorsot el nem kerüli.

(Tisztánlátás-refrén)

-          Ily módon él a testet testként szemlélve belül, vagy a testet testként szemlélve kívül, vagy a testet testként szemlélve belül és kívül. Vagy a testben keletkező természetét szemlélve, vagy a testben elmúló természetét szemlélve, vagy a testben keletkező és elmúló természetét szemlélve él. Vagy a megismeréshez és éberséghez szükséges mértékben megalapozódik benne annak éber tudása, hogy „van test”. Szabadon él, semmihez sem kötődve a világon. Hát ily módon él a szerzetes a testet testként szemlélve.

(6.2. A második temetői szemlélődés)

-          Valamint szerzetesek, mintha látott volna egy halottégető helyen félrelökött tetemet, melyet hollók, sólymok, keselyűk, kutyák, sakálok, vagy különféle férgek falnak, és a szerzetes összehasonlítja azt e testtel, ily módon: Ez a test is ilyenfajta, ilyenné válik, e sorsot el nem kerüli.

(Tisztánlátás-refrén)

-          Ily módon él a testet testként szemlélve belül, vagy a testet testként szemlélve kívül, vagy a testet testként szemlélve belül és kívül. Vagy a testben keletkező természetét szemlélve, vagy a testben elmúló természetét szemlélve, vagy a testben keletkező és elmúló természetét szemlélve él. Vagy a megismeréshez és éberséghez szükséges mértékben megalapozódik benne annak éber tudása, hogy „van test”. Szabadon él, semmihez sem kötődve a világon. Hát ily módon él a szerzetes a testet testként szemlélve.

(6.3. A harmadik temetői szemlélődés)

-          Valamint szerzetesek, mintha látott volna egy halottégető helyen félrelökött tetemet, hússal és vérrel borított csontvázat, melyet az inak tartanak össze, és a szerzetes összehasonlítja azt e testtel, ily módon: Ez a test is ilyenfajta, ilyenné válik, e sorsot el nem kerüli.

(Tisztánlátás-refrén)

-          Ily módon él a testet testként szemlélve belül, vagy a testet testként szemlélve kívül, vagy a testet testként szemlélve belül és kívül. Vagy a testben keletkező természetét szemlélve, vagy a testben elmúló természetét szemlélve, vagy a testben keletkező és elmúló természetét szemlélve él. Vagy a megismeréshez és éberséghez szükséges mértékben megalapozódik benne annak éber tudása, hogy „van test”. Szabadon él, semmihez sem kötődve a világon. Hát ily módon él a szerzetes a testet testként szemlélve.

(6.4. A negyedik temetői szemlélődés)

-          Valamint szerzetesek, mintha látott volna egy halottégető helyen félrelökött tetemet, vérrel borított csontvázat, melyet az inak tartanak össze, és a szerzetes összehasonlítja azt e testtel, ily módon: Ez a test is ilyenfajta, ilyenné válik, e sorsot el nem kerüli.

(Tisztánlátás-refrén)

-          Ily módon él a testet testként szemlélve belül, vagy a testet testként szemlélve kívül, vagy a testet testként szemlélve belül és kívül. Vagy a testben keletkező természetét szemlélve, vagy a testben elmúló természetét szemlélve, vagy a testben keletkező és elmúló természetét szemlélve él. Vagy a megismeréshez és éberséghez szükséges mértékben megalapozódik benne annak éber tudása, hogy „van test”. Szabadon él, semmihez sem kötődve a világon. Hát ily módon él a szerzetes a testet testként szemlélve.

(6.5. Az ötödik temetői szemlélődés)

-          Valamint szerzetesek, mintha látott volna egy halottégető helyen félrelökött tetemet, húsától és vérétől fosztott csontvázat, melyet az inak tartanak össze, és a szerzetes összehasonlítja azt e testtel, ily módon: Ez a test is ilyenfajta, ilyenné válik, e sorsot el nem kerüli.

(Tisztánlátás-refrén)

-          Ily módon él a testet testként szemlélve belül, vagy a testet testként szemlélve kívül, vagy a testet testként szemlélve belül és kívül. Vagy a testben keletkező természetét szemlélve, vagy a testben elmúló természetét szemlélve, vagy a testben keletkező és elmúló természetét szemlélve él. Vagy a megismeréshez és éberséghez szükséges mértékben megalapozódik benne annak éber tudása, hogy „van test”. Szabadon él, semmihez sem kötődve a világon. Hát ily módon él a szerzetes a testet testként szemlélve.

(6.6. A hatodik temetői szemlélődés)

-          Valamint szerzetesek, mintha látott volna egy halottégető helyen félrelökött tetemet, széthullott csontokat, amelyek szétszóródtak mindenfelé – itt egy kézcsont, ott egy lábcsont, itt egy sípcsont, ott egy combcsont, itt egy csípőcsont, ott egy gerinc-csigolya, itt egy borda, ott egy mellcsont, itt egy karcsont, ott egy vállcsont, itt egy nyakcsigolya, ott egy állkapocs, itt egy fog, ott egy koponya -, és a szerzetes összehasonlítja azt e testtel, ily módon: Ez a test is ilyenfajta, ilyenné válik, e sorsot el nem kerüli.

(Tisztánlátás-refrén)

-          Ily módon él a testet testként szemlélve belül, vagy a testet testként szemlélve kívül, vagy a testet testként szemlélve belül és kívül. Vagy a testben keletkező természetét szemlélve, vagy a testben elmúló természetét szemlélve, vagy a testben keletkező és elmúló természetét szemlélve él. Vagy a megismeréshez és éberséghez szükséges mértékben megalapozódik benne annak éber tudása, hogy „van test”. Szabadon él, semmihez sem kötődve a világon. Hát ily módon él a szerzetes a testet testként szemlélve.

(6.7. A hetedik temetői szemlélődés)

-          Valamint szerzetesek, mintha látott volna egy halottégető helyen félrelökött tetemet, kagylóhéj-fehérre fakult csontokat, és a szerzetes összehasonlítja azt e testtel, ily módon: Ez a test is ilyenfajta, ilyenné válik, e sorsot el nem kerüli.

(Tisztánlátás-refrén)

-          Ily módon él a testet testként szemlélve belül, vagy a testet testként szemlélve kívül, vagy a testet testként szemlélve belül és kívül. Vagy a testben keletkező természetét szemlélve, vagy a testben elmúló természetét szemlélve, vagy a testben keletkező és elmúló természetét szemlélve él. Vagy a megismeréshez és éberséghez szükséges mértékben megalapozódik benne annak éber tudása, hogy „van test”. Szabadon él, semmihez sem kötődve a világon. Hát ily módon él a szerzetes a testet testként szemlélve.

(6.8. A nyolcadik temetői szemlélődés)

-          Valamint szerzetesek, mintha látott volna egy halottégető helyen félrelökött tetemet, több mint egy éves, halomban heverő csontokat, és a szerzetes összehasonlítja azt e testtel, ily módon: Ez a test is ilyenfajta, ilyenné válik, e sorsot el nem kerüli.

(Tisztánlátás-refrén)

-          Ily módon él a testet testként szemlélve belül, vagy a testet testként szemlélve kívül, vagy a testet testként szemlélve belül és kívül. Vagy a testben keletkező természetét szemlélve, vagy a testben elmúló természetét szemlélve, vagy a testben keletkező és elmúló természetét szemlélve él. Vagy a megismeréshez és éberséghez szükséges mértékben megalapozódik benne annak éber tudása, hogy „van test”. Szabadon él, semmihez sem kötődve a világon. Hát ily módon él a szerzetes a testet testként szemlélve.

(6.9. A kilencedik temetői szemlélődés)

- Valamint szerzetesek, mintha látott volna egy halottégető helyen félrelökött tetemet, elrothadt és elporladt csontokat, és a szerzetes összehasonlítja azt e testtel, ily módon: Ez a test is ilyenfajta, ilyenné válik, e sorsot el nem kerüli.

(Tisztánlátás-refrén)

-          Ily módon él a testet testként szemlélve belül, vagy a testet testként szemlélve kívül, vagy a testet testként szemlélve belül és kívül. Vagy a testben keletkező természetét szemlélve, vagy a testben elmúló természetét szemlélve, vagy a testben keletkező és elmúló természetét szemlélve él. Vagy a megismeréshez és éberséghez szükséges mértékben megalapozódik benne annak éber tudása, hogy „van test”. Szabadon él, semmihez sem kötődve a világon. Hát ily módon él a szerzetes a testet testként szemlélve.

(Szemlélődés az érzések felett)

-          Szerzetesek, és hogyan él a szerzetes az érzéseket érzésekként szemlélve? E tanítás szerint a szerzetes kellemes érzést érezvén megérti: kellemes érzést érzek, kellemetlen érzést érezvén megérti: kellemetlen érzést érzek, semleges érzést érezvén megérti: sem kellemetlen sem kellemes érzést érzek. Testi jóérzést érezvén megérti: testi jóérzést érzek, nem testi jóérzést érezvén megérti: nem testi jóérzést érzek. Testi rosszérzést érezvén megérti: testi rosszérzést érzek, nem testi rosszérzést érezvén megérti: nem testi rosszérzést érzek. Testi semleges érzést érezvén megérti: testi semleges érzést érzek, nem testi semleges érzést érezvén megérti: nem testi semleges érzést érzek.

 (Tisztánlátás-refrén)

-          Ily módon él az érzéseket érzésekként szemlélve belül, vagy az érzéseket érzésekként szemlélve kívül, vagy az érzéseket érzésekként szemlélve belül és kívül. Vagy az érzésekben keletkező természetüket szemlélve, vagy az érzésekben elmúló természetüket szemlélve, vagy az érzésekben keletkező és elmúló természetüket szemlélve él. Vagy a megismeréshez és éberséghez szükséges mértékben megalapozódik benne annak éber tudása, hogy „van érzés”. Szabadon él, semmihez sem kötődve a világon. Hát ily módon él a szerzetes az érzéseket érzésekként szemlélve.

(Szemlélődés a tudat felett)

-          Szerzetesek, és hogyan él a szerzetes a tudatot tudatként szemlélve? E tanítás szerint a szerzetes a vágyakozó tudatot vágytelinek ismeri, a vágytalan tudatot vágytalannak ismeri, a haragvó tudatot haragvónak ismeri, a haragmentes tudatot haragmentesnek ismeri, a zavarodott tudatot zavarodottnak ismeri, a zavartalan tudatot zavartalannak ismeri. Az összeszedett tudatot összeszedettnek ismeri, a szétszórt tudatot szétszórtnak ismeri. Az emelkedett tudatot emelkedettnek ismeri, a közönséges tudatot közönségesnek ismeri, a felülmúlható tudatot felülmúlhatónak ismeri, a felülmúlhatatlan tudatot felülmúlhatatlannak ismeri. Az összeszedett tudatot összeszedettnek ismeri, a nem összeszedett tudatot nem összeszedettnek ismeri, a megszabadult tudatot megszabadultnak ismeri, a meg nem szabadult tudatot meg nem szabadultnak ismeri.

(Tisztánlátás-refrén)

-          Ily módon él a tudatot tudatként szemlélve belül, vagy a tudatot tudatként szemlélve kívül, vagy a tudatot tudatként szemlélve belül és kívül. Vagy a tudatban keletkező természetét szemlélve, vagy a tudatban elmúló természetét szemlélve, vagy a tudatban keletkező és elmúló természetét szemlélve él. Vagy a megismeréshez és éberséghez szükséges mértékben megalapozódik benne annak éber tudása, hogy „van tudat”. Szabadon él, semmihez sem kötődve a világon. Hát ily módon él a szerzetes a tudatot tudatként szemlélve.

(Szemlélődés a dhammák fölött)

(1. Az öt akadály)

-          Szerzetesek, és hogyan él a szerzetes a dhammákat dhammákként szemlélve? E tanítás szerint a szerzetes a dhammákat dhammákként, nevezetesen az öt akadályként szemlélve él. Szerzetesek, és hogyan él a szerzetes a dhammákat dhammákként, nevezetesen az öt akadályként szemlélve? E tanítás szerint a szerzetes, ha van benne az érzéki vágy, megérti: érzéki vágy van bennem, ha nincs benne érzéki vágy, megérti: nincs bennem érzéki vágy. Azt is megérti, ahogy a fel nem kelt érzéki vágy felkél, azt is megérti, ahogy a felkelt érzéki vágy megszűnik, azt is megérti, ahogy a megszűnt érzéki vágy nem kél föl többé.

-          Ha van benne rosszindulat, megérti: rosszindulat van bennem, ha nincs benne rosszindulat, megérti: nincs bennem rosszindulat. Azt is megérti, ahogy a fel nem kelt rosszindulat felkél, azt is megérti, ahogy a felkelt rosszindulat megszűnik, azt is megérti, ahogy a megszűnt rosszindulat nem kél föl többé.

-          Ha van benne tompaság és restség, megérti: tompaság és restség van bennem, ha nincs benne tompaság és restség, megérti: nincs bennem tompaság és restség. Azt is megérti, ahogy a fel nem kelt tompaság és restség felkél, azt is megérti, ahogy a felkelt tompaság és restség megszűnik, azt is megérti, ahogy a megszűnt tompaság és restség többé nem kél föl.

-          Ha van benne nyugtalanság és aggodalom, megérti: nyugtalanság és aggodalom van bennem, ha nincs benne nyugtalanság és aggodalom, megérti: nincs bennem nyugtalanság és aggodalom. Azt is megérti, ahogy a fel nem kelt nyugtalanság és aggodalom felkél, azt is megérti, ahogy a felkelt nyugtalanság és aggodalom megszűnik, azt is megérti, ahogy a megszűnt nyugtalanság és aggodalom többé nem kél föl.

-          Ha van benne kétely, megérti: kétely van bennem, ha nincs benne kétely, megérti: nincs bennem kétely. Azt is megérti, ahogy a fel nem kelt kétely felkél, azt is megérti, ahogy a felkelt kétely megszűnik, azt is megérti, ahogy a megszűnt kétely többé nem kél föl.

(Tisztánlátás-refrén)

-          Ily módon él a dhammákat dhammákként szemlélve belül, vagy a dhammákat dhammákként szemlélve kívül, vagy a dhammákat dhammákként szemlélve belül és kívül. Vagy a dhammákban keletkező természetüket szemlélve, vagy a dhammákban elmúló természetüket szemlélve, vagy a dhammákban keletkező és elmúló természetüket szemlélve él. Vagy a megismeréshez és éberséghez szükséges mértékben megalapozódik benne annak éber tudása, hogy „van dhamma”. Szabadon él, semmihez sem kötődve a világon. Hát ily módon él a szerzetes a dhammákat dhammákként, nevezetesen az öt akadályként szemlélve.

(2. Az öt léthalmaz)

-          Valamint szerzetesek, a szerzetes a dhammákat dhammákként, nevezetesen a megragadott öt léthalmazként szemlélve él. Szerzetesek, és hogyan él a szerzetes a dhammákat dhammákként, nevezetesen a megragadott öt léthalmazként szemlélve?  E tanítás szerint a szerzetes megérti, „ilyen a test, ilyen a keletkezése, ilyen az eltűnése, ilyen az érzés, ilyen a keletkezése, ilyen az eltűnése, ilyen az észlelés, ilyen a keletkezése, ilyen az eltűnése, ilyenek a késztetések, ilyen a keletkezésük, ilyen az eltűnésük, ilyen a tudatosság, ilyen a keletkezése, ilyen az eltűnése”.

 (Tisztánlátás-refrén)

-          Ily módon él a dhammákat dhammákként szemlélve belül, vagy a dhammákat dhammákként szemlélve kívül, vagy a dhammákat dhammákként szemlélve belül és kívül. Vagy a dhammákban keletkező természetüket szemlélve, vagy a dhammákban elmúló természetüket szemlélve, vagy a dhammákban keletkező és elmúló természetüket szemlélve él. Vagy a megismeréshez és éberséghez szükséges mértékben megalapozódik benne annak éber tudása, hogy „van dhamma”. Szabadon él, semmihez sem kötődve a világon. Hát ily módon él a szerzetes a dhammákat dhammákként, nevezetesen az öt megragadott léthalmazként szemlélve.

(3. A hat belső és külső alap)

-          Valamint szerzetesek, a szerzetes a dhammákat dhammákként, nevezetesen a hat belső és külső alapként szemlélve él. Szerzetesek, és hogyan él a szerzetes a dhammákat dhammákként, nevezetesen a hat belső és külső alapként szemlélve? E tanítás szerint a szerzetes megérti a szemet, megérti a formákat, megérti e kettőtől függően felkelő béklyót. Azt is megérti, ahogy a fel nem kelt béklyó felkél, azt is megérti, ahogy a felkelt béklyó megszűnik, azt is megérti, ahogy a megszűnt béklyó nem kél fel többé. A szerzetes megérti a fület, megérti a hangokat, megérti e kettőtől függően felkelő béklyót. Azt is megérti, ahogy a fel nem kelt béklyó felkél, azt is megérti, ahogy a felkelt béklyó megszűnik, azt is megérti, ahogy a megszűnt béklyó nem kél fel többé. A szerzetes megérti az orrot, megérti a szagokat, megérti e kettőtől függően felkelő béklyót. Azt is megérti, ahogy a fel nem kelt béklyó felkél, azt is megérti, ahogy a felkelt béklyó megszűnik, azt is megérti, ahogy a megszűnt béklyó nem kél fel többé. A szerzetes megérti a nyelvet, megérti az ízeket, megérti e kettőtől függően felkelő béklyót. Azt is megérti, ahogy a fel nem kelt béklyó felkél, azt is megérti, ahogy a felkelt béklyó megszűnik, azt is megérti, ahogy a megszűnt béklyó nem kél fel többé. A szerzetes megérti a testet, megérti az érintéseket, megérti e kettőtől függően felkelő béklyót. Azt is megérti, ahogy a fel nem kelt béklyó felkél, azt is megérti, ahogy a felkelt béklyó megszűnik, azt is megérti, ahogy a megszűnt béklyó nem kél fel többé. A szerzetes megérti az elmét, megérti a dhammákat, megérti e kettőtől függően felkelő béklyót. Azt is megérti, ahogy a fel nem kelt béklyó felkél, azt is megérti, ahogy a felkelt béklyó megszűnik, azt is megérti, ahogy a megszűnt béklyó nem kél fel többé.

(Tisztánlátás-refrén)

-          Ily módon él a dhammákat dhammákként szemlélve belül, vagy a dhammákat dhammákként szemlélve kívül, vagy a dhammákat dhammákként szemlélve belül és kívül. Vagy a dhammákban keletkező természetüket szemlélve, vagy a dhammákban elmúló természetüket szemlélve, vagy a dhammákban keletkező és elmúló természetüket szemlélve él. Vagy a megismeréshez és éberséghez szükséges mértékben megalapozódik benne annak éber tudása, hogy „van dhamma”. Szabadon él, semmihez sem kötődve a világon. Hát ily módon él a szerzetes a dhammákat dhammákként, nevezetesen a hat belső és külső alapként szemlélve.

 (4. A hét megvilágosodási tényező)

-          Valamint szerzetesek, a szerzetes a dhammákat dhammákként, nevezetesen a hét megvilágosodási tényezőként szemlélve él. Szerzetesek, és hogyan él a szerzetes a dhammákat dhammákként, nevezetesen a hét megvilágosodási tényezőként szemlélve? E tanítás szerint a szerzetes, ha az éberség megvilágosodási tényezője tölti el, megérti: eltölt az éberség megvilágosodási tényezője. Ha nem tölti el az éberség megvilágosodási tényezője, megérti: nem tölt el az éberség megvilágosodási tényezője. Azt is megérti, ahogy az éberség fel nem kelt megvilágosodási tényezője felkél, azt is megérti, ahogy az éberség felkelt megvilágosodási tényezője a gyakorlás által kiteljesedik benne.

-          A szerzetes, ha a dhamma vizsgálatának megvilágosodási tényezője tölti el, megérti: eltölt a dhamma vizsgálatának megvilágosodási tényezője. Ha nem tölti el a dhamma vizsgálatának megvilágosodási tényezője, megérti: nem tölt el a dhamma vizsgálatának megvilágosodási tényezője. Azt is megérti, ahogy a dhamma vizsgálatának fel nem kelt megvilágosodási tényezője felkél, azt is megérti, ahogy a dhamma vizsgálatának felkelt megvilágosodási tényezője a gyakorlás által kiteljesedik benne.

-          A szerzetes, ha a kitartás megvilágosodási tényezője tölti el, megérti: eltölt a kitartás megvilágosodási tényezője. Ha nem tölti el a kitartás megvilágosodási tényezője, megérti: nem tölt el a kitartás megvilágosodási tényezője. Azt is megérti, ahogy a kitartás fel nem kelt megvilágosodási tényezője felkél, azt is megérti, ahogy a kitartás felkelt megvilágosodási tényezője a gyakorlás által kiteljesedik benne.

-          A szerzetes, ha az öröm megvilágosodási tényezője tölti el, megérti: eltölt az öröm megvilágosodási tényezője. Ha nem tölti el az öröm megvilágosodási tényezője, megérti: nem tölt el az öröm megvilágosodási tényezője. Azt is megérti, ahogy az öröm fel nem kelt megvilágosodási tényezője felkél, azt is megérti, ahogy az öröm felkelt megvilágosodási tényezője a gyakorlás által kiteljesedik benne.

-          A szerzetes, ha az elnyugvás megvilágosodási tényezője tölti el, megérti: eltölt az elnyugvás megvilágosodási tényezője. Ha nem tölti el az elnyugvás megvilágosodási tényezője, megérti: nem tölt el az elnyugvás megvilágosodási tényezője. Azt is megérti, ahogy az elnyugvás fel nem kelt megvilágosodási tényezője felkél, azt is megérti, ahogy az elnyugvás felkelt megvilágosodási tényezője a gyakorlás által kiteljesedik benne.

-          A szerzetes, ha az összeszedettség megvilágosodási tényezője tölti el, megérti: eltölt az összeszedettség megvilágosodási tényezője. Ha nem tölti el az összeszedettség megvilágosodási tényezője, megérti: nem tölt el az összeszedettség megvilágosodási tényezője. Azt is megérti, ahogy az összeszedettség fel nem kelt megvilágosodási tényezője felkél, azt is megérti, ahogy az összeszedettség felkelt megvilágosodási tényezője a gyakorlás által kiteljesedik benne.

-          A szerzetes, ha az egykedvűség megvilágosodási tényezője tölti el, megérti: eltölt az egykedvűség megvilágosodási tényezője. Ha nem tölti el az egykedvűség megvilágosodási tényezője, megérti: nem tölt el az egykedvűség megvilágosodási tényezője. Azt is megérti, ahogy az egykedvűség fel nem kelt megvilágosodási tényezője felkél, azt is megérti, ahogy az egykedvűség felkelt megvilágosodási tényezője a gyakorlás által kiteljesedik benne.

(Tisztánlátás-refrén)

-          Ily módon él a dhammákat dhammákként szemlélve belül, vagy a dhammákat dhammákként szemlélve kívül, vagy a dhammákat dhammákként szemlélve belül és kívül. Vagy a dhammákban keletkező természetüket szemlélve, vagy a dhammákban elmúló természetüket szemlélve, vagy a dhammákban keletkező és elmúló természetüket szemlélve él. Vagy a megismeréshez és éberséghez szükséges mértékben megalapozódik benne annak éber tudása, hogy „van dhamma”. Szabadon él, semmihez sem kötődve a világon. Hát ily módon él a szerzetes a dhammákat dhammákként, nevezetesen a hét megvilágosodási tényezőként szemlélve.

(5. A négy nemes igazság)

-          Valamint szerzetesek, a szerzetes a dhammákat dhammákként, nevezetesen a négy nemes igazságként szemlélve él. Szerzetesek, és hogyan él a szerzetes a dhammákat dhammákként, nevezetesen a négy nemes igazságként szemlélve? E tanítás szerint a szerzetes úgy érti meg, amint valójában van: Ez a szenvedés. Úgy érti meg, amint valójában van: Ez a szenvedés eredete. Úgy érti meg, amint valójában van: Ez a szenvedés kialvása. Úgy érti meg, amint valójában van: Ez a szenvedés kialvásához vezető út.

-          Szerzetesek, és mi a szenvedés nemes igazsága? A születés szenvedés, az öregség szenvedés, a betegség szenvedés, a halál szenvedés, a bánat, siránkozás, nyomorúság, szomorúság, gyötrelem szenvedés. Összekötve lenni azzal, akit nem szeretünk, szenvedés, elválasztva lenni attól, akit szeretünk, szenvedés, nem megkapni, amit kívánunk, szenvedés, összegezve a ragaszkodásteli öt léthalmaz szenvedés.

-          Szerzetesek, és mi a születés? A lények különféle rendjébe a különféle lények születése, megszületése, előtűnése, újramegjelenése, a léthalmazok megjelenése, az alapok megragadása – ezt nevezik szerzetesek születésnek.

-          Szerzetesek, és mi az öregség? A lények különféle rendjében a különféle lények öregedése, korosodása, törött fogak, ősz haj, ráncos bőr, az életerő apadása, a képességek romlása – ezt nevezik szerzetesek öregségnek.

-          Szerzetesek, és mi a halál? A lények különféle rendjéből a különféle lények eltávozása, elköltözése, elpusztulása, eltűnése, halála, meghalása, idejének bevégzése, a léthalmazok szétválása, a test letétele – ezt nevezik szerzetesek halálnak.

-          Szerzetesek, és mi a bánat? Szerzetesek, ha valakit balszerencsés lévén valamely fájdalmas természetű dolog érint, bánat, gyötrelem, kín, gyász, keserűség – ezt nevezik szerzetesek bánatnak.

-          Szerzetesek, és mi a siránkozás? Szerzetesek, ha valakit balszerencsés lévén valamely fájdalmas természetű dolog érint, és sírás van, panaszkodás, siratás, zokogás – ezt nevezik szerzetesek siránkozásnak.

-          Szerzetesek, és mi a nyomorúság? Szerzetesek, a testi szenvedés, testi kellemetlenség, a testből származó szenvedésteli és kellemetlen érzés – ezt nevezik szerzetesek nyomorúságnak.

-          Szerzetesek, és mi a szomorúság? Szerzetesek, a tudati szenvedés, tudati kellemetlenség, a tudatból származó szenvedésteli és kellemetlen érzés – ezt nevezik szerzetesek szomorúságnak.

-          Szerzetesek, és mi a gyötrelem? Szerzetesek, ha valakit, balszerencsés lévén, valamely fájdalmas természetű dolog érint, fájdalom, gyötrelem, kínlódás, szorongás – ezt nevezik szerzetesek gyötrelemnek.

-          Szerzetesek, és mi az: összekötve lenni azzal, akit nem szeretünk? E tanítás szerint bárki, aki nemkívánatos, utálatos, kellemetlen formákat, hangokat, szagokat, ízeket, érintéseket, dhammákat tapasztal, aki rosszakarókkal akad össze, kárt, kényelmetlenséget vagy bizonytalanságot akarókkal, akikkel együttműködésben, érintkezésben, kapcsolatban, összefonódásban van – ezt nevezik szerzetesek így: összekötve lenni azzal, akit nem szeretünk.

-          Szerzetesek, és mi az: elválasztva lenni attól, akit szeretünk? E tanítás szerint bárki, aki kívánatos, vonzó, kellemes formákat, hangokat, szagokat, ízeket, érintéseket, dhammákat tapasztal, aki jóakarókkal akad össze, jólétet, kényelmet vagy biztonságot akarókkal, anyával vagy apával, fivérrel, nővérrel, ifjabb rokonnal, baráttal, társsal, vérrokonnal, és azután megfoszttatik attól az együttműködéstől, érintkezéstől, kapcsolattól, összefonódástól – ezt nevezik szerzetesek így: elválasztva lenni attól, akit szeretünk.

-          Szerzetesek, és mi az: nem megkapni, amit kívánunk? Szerzetesek, a születésnek alávetett lényekben e kívánság kél: Ó bárcsak ne lennénk alávetve a születésnek, és nem kéne megszületnünk! De ezt kívánsággal nem lehet elérni. Ez pedig: nem megkapni, amit kívánunk.

-          Szerzetesek, az öregségnek alávetett lényekben e kívánság kél: Ó bárcsak ne lennénk alávetve az öregségnek, és nem kéne megöregednünk! De ezt kívánsággal nem lehet elérni. Ez pedig: nem megkapni, amit kívánunk.

-          Szerzetesek, a betegségnek alávetett lényekben e kívánság kél: Ó bárcsak ne lennénk alávetve a betegségnek, és nem kéne megbetegednünk! De ezt kívánsággal nem lehet elérni. Ez pedig: nem megkapni, amit kívánunk.

-          Szerzetesek, a bánatnak, siránkozásnak, nyomorúságnak, szomorúságnak, gyötrelemnek alávetett lényekben e kívánság kél: Ó bárcsak ne lennénk alávetve a bánatnak, siránkozásnak, nyomorúságnak, szomorúságnak, gyötrelemnek, és nem kéne bánkódnunk, siránkoznunk, nyomorognunk, szomorodnunk, gyötrődnünk! De ezt kívánsággal nem lehet elérni. Ez pedig: nem megkapni, amit kívánunk.

-          Szerzetesek, és mi ez: összegezve a ragaszkodásteli öt léthalmaz szenvedés? Ezek a következők: a forma ragaszkodásteli halmaza, az érzés ragaszkodásteli halmaza, az észlelés ragaszkodásteli halmaza, a késztetések ragaszkodásteli halmaza, a tudatosság ragaszkodásteli halmaza. Ezt nevezik röviden így: a ragaszkodásteli öt léthalmaz szenvedés. Ezt nevezik szerzetesek a szenvedés nemes igazságának.

-          Szerzetesek, és mi a szenvedés keletkezésének nemes igazsága? Ez az a szomj, amely újralétesüléshez vezet, élvezethez és sóvárgáshoz kötődik, hol ebben, hol abban gyönyörködik, nevezetesen az érzéki vágy, a létesülés vágya és a nemlétesülés vágya.

-          És ez a szomj hol születik, szerzetesek, és hol telepszik meg? Ami a világon kedves és kellemes, ott születik ez a szomj, és ott telepszik meg.

-          És mi kedves és kellemes a világon? A szem kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A fül kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. Az orr kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A nyelv kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A test kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. Az elme kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg.

-          A formák kedvesek és kellemesek a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A hangok kedvesek és kellemesek a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A szagok kedvesek és kellemesek a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. Az ízek kedvesek és kellemesek a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. Az érintések kedvesek és kellemesek a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A dhammák kedvesek és kellemesek a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg.

-          A szem tudatossága kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A fül tudatossága kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. Az orr tudatossága kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A nyelv tudatossága kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A test tudatossága kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. Az elme tudatossága kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg.

-          A szem érzékelése kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A fül érzékelése kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. Az orr érzékelése kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A nyelv érzékelése kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A test érzékelése kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. Az elme érzékelése kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg.

-          A szem érzékeléséből születő érzés kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A fül érzékeléséből születő érzés kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. Az orr érzékeléséből születő érzés kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A nyelv érzékeléséből születő érzés kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A test érzékeléséből születő érzés kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. Az elme érzékeléséből születő érzés kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg.

-          A forma észlelése kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A hang észlelése kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A szag észlelése kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. Az íz észlelése kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. Az érintés észlelése kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A dhamma észlelése kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg.

-          A forma akarása kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A hang akarása kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A szag akarása kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. Az íz akarása kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. Az érintés akarása kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A dhamma akarása kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg.

-          A forma szomja kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A hang szomja kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A szag szomja kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. Az íz szomja kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. Az érintés szomja kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A dhamma szomja kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg.

-          A forma felidézése kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A hang felidézése kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A szag felidézése kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. Az íz felidézése kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. Az érintés felidézése kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A dhamma felidézése kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg.

-          A forma fontolgatása kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A hang fontolgatása kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A szag fontolgatása kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. Az íz fontolgatása kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. Az érintés fontolgatása kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. A dhamma fontolgatása kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. Ezt nevezik szerzetesek a szenvedés keletkezése nemes igazságának.

-          Szerzetesek, és mi a szenvedés megszűnésének nemes igazsága? Ez ennek a szomjnak nyom nélkül való elhalványulása, kialvása, felhagyása, az eloldódás tőle, lemondás róla, a megszabadulás és elválás tőle. És ez a szomj hol marad el, és hol szűnik meg? Ami a világon kedves és kellemes, ott marad el ez a szomj, és ott szűnik meg.

-          És mi kedves és kellemes a világon? A szem kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A fül kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. Az orr kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A nyelv kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A test kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. Az elme kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg.

-          A formák kedvesek és kellemesek a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A hangok kedvesek és kellemesek a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A szagok kedvesek és kellemesek a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. Az ízek kedvesek és kellemesek a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. Az érintések kedvesek és kellemesek a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A dhammák kedvesek és kellemesek a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg.

-          A szem tudatossága kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A fül tudatossága kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. Az orr tudatossága kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A nyelv tudatossága kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A test tudatossága kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. Az elme tudatossága kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg.

-          A szem érzékelése kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A fül érzékelése kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. Az orr érzékelése kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A nyelv érzékelése kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A test érzékelése kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. Az elme érzékelése kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg.

-          A szem érzékeléséből születő érzés kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A fül érzékeléséből születő érzés kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. Az orr érzékeléséből születő érzés kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A nyelv érzékeléséből születő érzés kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A test érzékeléséből születő érzés kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. Az elme érzékeléséből születő érzés kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg.

-          A forma/alak észlelése kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A hang észlelése kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A szag észlelése kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. Az íz észlelése kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. Az érintés észlelése kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A dhamma észlelése kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg.

-          A forma akarása kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A hang akarása kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A szag akarása kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. Az íz akarása kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. Az érintés akarása kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A dhamma akarása kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg.

-          A forma szomja kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A hang szomja kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A szag szomja kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. Az íz szomja kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. Az érintés szomja kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A dhamma szomja kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg.

-          A forma felidézése kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A hang felidézése kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A szag felidézése kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. Az íz felidézése kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. Az érintés felidézése kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A dhamma felidézése kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg.

-          A forma fontolgatása kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A hang fontolgatása kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A szag fontolgatása kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. Az íz fontolgatása kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. Az érintés fontolgatása kedves és kellemes a világon, ott marad el ez a szomj és ott szűnik meg. A dhamma fontolgatása kedves és kellemes a világon, ott születik ez a szomj és ott telepszik meg. Ezt nevezik szerzetesek a szenvedés megszűnése nemes igazságának.

-          Szerzetesek, és mi a szenvedés megszűnéséhez vezető út nemes igazsága? Az éppen ez a nemes nyolcas út, nevezetesen a helyes szemlélet, helyes elhatározás, helyes beszéd, helyes cselekedet, helyes életvitel, helyes törekvés, helyes éberség, helyes összeszedettség.

-          Szerzetesek, és mi a helyes szemlélet? Szerzetesek, ez a szenvedés tudása, a szenvedés keletkezésének tudása, a szenvedés megszűnésének tudása, a szenvedés megszűnéséhez vezető út tudása. Ezt nevezik, szerzetesek, helyes szemléletnek.

-          Szerzetesek, és mi a helyes elhatározás? A lemondás elhatározása, a jóindulat elhatározása, az ártalmatlanság elhatározása. Ezt nevezik, szerzetesek, helyes elhatározásnak.

-          Szerzetesek, és mi a helyes beszéd? Tartózkodás a hazugságtól, rágalmazástól, durvaságtól, fecsegéstől. Ezt nevezik, szerzetesek, helyes beszédnek.

-          Szerzetesek, és mi a helyes cselekedet? Tartózkodás élőlények elpusztításától, az oda nem adott elvételétől, az érzéki vágyból fakadó hamis cselekedettől. Ezt nevezik, szerzetesek, helyes cselekedetnek.

-          Szerzetesek, és mi a helyes életvitel? E tanítás szerint, szerzetesek, a nemes tanítvány feladja a helytelen életvitelt, és a helyes életvitelhez tartja magát. Ezt nevezik, szerzetesek, helyes életvitelnek.

-          Szerzetesek, és mi a helyes törekvés?  E tanítás szerint a szerzetes akaratát felkelti, törekszik, tetterejét felébreszti, elméjét megerőlteti és törekszik arra, hogy a létre nem jött gonosz kedvezőtlen állapotok létre ne jöjjenek. Akaratát felkelti, törekszik, tetterejét felébreszti, elméjét megerőlteti és törekszik arra, hogy a létrejött gonosz kedvezőtlen állapotok megszűnjenek. Akaratát felkelti, törekszik, tetterejét felébreszti, elméjét megerőlteti és törekszik arra, hogy a létre nem jött kedvező állapotok létrejöjjenek. Akaratát felkelti, törekszik, tetterejét felébreszti, elméjét megerőlteti és törekszik arra, hogy a létrejött kedvező állapotok fennmaradjanak, ne haljanak el, növekedésre jussanak, a teljes fejlődésben kiteljesedjenek. Ezt nevezik, szerzetesek, helyes törekvésnek.

-          Szerzetesek, és mi a helyes éberség? Szerzetesek, e tanítás szerint a szerzetes a testet testként szemlélve él, szorgosan, tudatosan és éberen, félretéve a világ iránt érzett mohóságot és szomorúságot. Az érzést az érzésben szemlélve él, szorgosan, tudatosan és éberen, félretéve a világ iránt érzett mohóságot és szomorúságot. A tudatot tudatként szemlélve él, szorgosan, tudatosan és éberen, félretéve a világ iránt érzett mohóságot és szomorúságot. A dhammákat dhammákként szemlélve él, szorgosan, tudatosan és éberen, félretéve a világ iránt érzett mohóságot és szomorúságot. Ezt nevezik, szerzetesek, helyes éberségnek.

-          Szerzetesek, és mi a helyes összeszedettség? E tanítás szerint a szerzetes az érzéki élvezetektől teljesen elkülönülve, a kedvezőtlen állapotoktól teljesen elkülönülve, az első elmélyedésbe lép és ott tartózkodik, amelyet gondolkodás és elmélkedés kísér, az elkülönülésből születő örömmel és boldogsággal. Majd a gondolkodás és elmélkedés elnyugvásával a második elmélyedésbe lép és ott időzik, amely belsőleg lecsendesült és fókuszált tudattal jár, gondolkodás és elmélkedés nélkül, az összeszedettségből születő örömmel és boldogsággal. Majd az öröm is elhalványul, és az egykedvűségben időzik, éber tudatos jelenléttel, a testtel még boldogságot érezvén, és a harmadik elmélyedésbe lép és ott tartózkodik, melyet így írnak le a nemesek: „Boldogan él az, akinek éber tudatossága egykedvű”. Majd a boldogság és fájdalom felhagyásával, a vidámság és szomorúság korábbi eltűnése mellett, a negyedik elmélyedésbe lép és ott tartózkodik, amely sem fájdalmas, sem kellemes, és az egykedvű éberség tisztaságával bír. Ezt nevezik, szerzetesek, helyes összeszedettségnek. És ezt nevezik szerzetesek a szenvedés megszűnéséhez vezető útnak.

(Tisztánlátás-refrén)

-          Ily módon él a dhammákat dhammákként szemlélve belül, vagy a dhammákat dhammákként szemlélve kívül, vagy a dhammákat dhammákként szemlélve belül és kívül. Vagy a dhammákban keletkező természetüket szemlélve, vagy a dhammákban elmúló természetüket szemlélve, vagy a dhammákban keletkező és elmúló természetüket szemlélve él. Vagy a megismeréshez és éberséghez szükséges mértékben megalapozódik benne annak éber tudása, hogy „van dhamma”. Szabadon él, semmihez sem kötődve a világon. Hát ily módon él a szerzetes a dhammákat dhammákként, nevezetesen a négy nemes igazságként szemlélve.

(Végkövetkeztetés)

-          Szerzetesek, aki az éberség eme négy megalapozását ily módon gyakorolja hét éven keresztül, az két eredmény egyikét várhatja: végső tudás itt és most, vagy a vissza nem térés, ha van még benne a megragadásnak maradéka.

-          De hagyjuk a hét évet/ne is beszéljünk hét évről, szerzetesek! Szerzetesek, aki az éberség eme négy megalapozását ily módon gyakorolja hat éven keresztül, az két eredmény egyikét várhatja: végső tudás itt és most, vagy a vissza nem térés, ha van még benne a megragadásnak maradéka.

-          De hagyjuk a hat évet, szerzetesek! Szerzetesek, aki az éberség eme négy megalapozását ily módon gyakorolja öt éven keresztül, az két eredmény egyikét várhatja: végső tudás itt és most, vagy a vissza nem térés, ha van még benne a megragadásnak maradéka.

-          De hagyjuk az öt évet, szerzetesek! Szerzetesek, aki az éberség eme négy megalapozását ily módon gyakorolja négy éven keresztül, az két eredmény egyikét várhatja: végső tudás itt és most, vagy a vissza nem térés, ha van még benne a megragadásnak maradéka.

-          De hagyjuk a négy évet, szerzetesek! Szerzetesek, aki az éberség eme négy megalapozását ily módon gyakorolja három éven keresztül, az két eredmény egyikét várhatja: végső tudás itt és most, vagy a vissza nem térés, ha van még benne a megragadásnak maradéka.

-          De hagyjuk a három évet, szerzetesek! Szerzetesek, aki az éberség eme négy megalapozását ily módon gyakorolja két éven keresztül, az két eredmény egyikét várhatja: végső tudás itt és most, vagy a vissza nem térés, ha van még benne a megragadásnak maradéka.

-          De hagyjuk a két évet, szerzetesek! Szerzetesek, aki az éberség eme négy megalapozását ily módon gyakorolja egy éven keresztül, az két eredmény egyikét várhatja: végső tudás itt és most, vagy a vissza nem térés, ha van még benne a megragadásnak maradéka.

-          De hagyjuk az egy évet, szerzetesek! Szerzetesek, aki az éberség eme négy megalapozását ily módon gyakorolja hét hónapon keresztül, az két eredmény egyikét várhatja: végső tudás itt és most, vagy a vissza nem térés, ha van még benne a megragadásnak maradéka.

-          De hagyjuk a hét hónapot, szerzetesek! Szerzetesek, aki az éberség eme négy megalapozását ily módon gyakorolja hat hónapon keresztül, az két eredmény egyikét várhatja: végső tudás itt és most, vagy a vissza nem térés, ha van még benne a megragadásnak maradéka.

-          De hagyjuk a hat hónapot, szerzetesek! Szerzetesek, aki az éberség eme négy megalapozását ily módon gyakorolja öt hónapon keresztül, az két eredmény egyikét várhatja: végső tudás itt és most, vagy a vissza nem térés, ha van még benne a megragadásnak maradéka.

-          De hagyjuk az öt hónapot, szerzetesek! Szerzetesek, aki az éberség eme négy megalapozását ily módon gyakorolja négy hónapon keresztül, az két eredmény egyikét várhatja: végső tudás itt és most, vagy a vissza nem térés, ha van még benne a megragadásnak maradéka.

-          De hagyjuk a négy hónapot, szerzetesek! Szerzetesek, aki az éberség eme négy megalapozását ily módon gyakorolja három hónapon keresztül, az két eredmény egyikét várhatja: végső tudás itt és most, vagy a vissza nem térés, ha van még benne a megragadásnak maradéka.

-          De hagyjuk a három hónapot, szerzetesek! Szerzetesek, aki az éberség eme négy megalapozását ily módon gyakorolja két hónapon keresztül, az két eredmény egyikét várhatja: végső tudás itt és most, vagy a vissza nem térés, ha van még benne a megragadásnak maradéka.

-          De hagyjuk a két hónapot, szerzetesek! Szerzetesek, aki az éberség eme négy megalapozását ily módon gyakorolja egy hónapon keresztül, az két eredmény egyikét várhatja: végső tudás itt és most, vagy a vissza nem térés, ha van még benne a megragadásnak maradéka.

-          De hagyjuk az egy hónapot, szerzetesek! Szerzetesek, aki az éberség eme négy megalapozását ily módon gyakorolja egy félhónapon keresztül, az két eredmény egyikét várhatja: végső tudás itt és most, vagy a vissza nem térés, ha van még benne a megragadásnak maradéka.

-          De hagyjuk a félhónapot, szerzetesek! Szerzetesek, aki az éberség eme négy megalapozását ily módon gyakorolja hét napon keresztül, az két eredmény egyikét várhatja: végső tudás itt és most, vagy a vissza nem térés, ha van még benne a megragadásnak maradéka.

-          (Hát erre hivatkozva mondtam:) Szerzetesek, ez az egyenes út, amely a lények megtisztulásához, a szomorúság és bánat meghaladásához, a fájdalom és gyász eltűnéséhez, az igaz út megleléséhez, a nibbána megtapasztalásához vezet – nevezetesen az éberség négy megalapozása.

-          Így szólt a Magasztos. A szerzetesek fellelkesülten és gyönyörködve hallgatták a Magasztos szavait.